Az adathalászat során a csalók megtévesztő üzenetekkel próbálnak személyes adatokat,
jelszavakat, bankkártyaadatokat vagy belépési kódokat megszerezni. Ezek az üzenetek
érkezhetnek e-mailben, SMS-ben, közösségi oldalon, csevegőalkalmazásban vagy akár
hamis weboldalakon keresztül is.
Gyanakodjunk, ha az üzenet sürget, fenyeget, túl jó ajánlatot ígér, hibás
magyarsággal íródott, vagy arra kér, hogy kattintsunk egy linkre és adjuk meg
adatainkat. Mindig ellenőrizzük a feladó címét, a link valódi célját, és inkább
kézzel írjuk be a szolgáltató hivatalos webcímét a böngészőbe, ahelyett hogy az
üzenetben kapott hivatkozásra kattintanánk.
Üzenetben kapott link: ne kattintsunk automatikusan, előbb ellenőrizzük, valóban a hivatalos oldalra vezet-e.
Sürgetés vagy fenyegetés: például „azonnal lépjen be”, „fiókját zároljuk”, „utolsó figyelmeztetés”.
Adatkérés: bank, futárcég vagy szolgáltató nem kér jelszót, PIN-kódot vagy bankkártyaadatot üzenetben.
Gyanús feladó: ellenőrizzük az e-mail címet, telefonszámot vagy profilnevet, mert a név könnyen hamisítható.
Túl jó ajánlat: nyeremény, kupon, visszatérítés vagy rendkívül olcsó termék gyakran csalás jele lehet.
Hibák az üzenetben: furcsa megfogalmazás, helyesírási hiba vagy szokatlan kinézet is árulkodó jel lehet.